Rájöttem: újra kell tanulnom beszélni.
Néhány dolgot alaposan elfelejtettem…
Meg kell tanulnom nemet mondani.
S aztán: elmondani hogy valami fáj.
Meg kell tanulnom: „megbántottál”,
s azt is: „nem muszáj”.
Meg kell tanulnom azt is : „kérlek”
s vele együtt: „nagyon köszönöm”.
Meg kell tanulnom : „igazán semmiség”,
és szívből : „nekem volt öröm”.
Meg kell tanulnom néhány új szót is:
bár sokszor hallom és régen ismerem,
velem nőtt fel és velem él,
de meg kell tanulnom: „megtennéd nekem?”
Meg kell tanulnom azt is. „sajnálom”,
s kimondani, hogy „megbántottalak”-
de azt is meg kell tanulnom végre,
hogy kimondjam: „igen, régen vártalak”.
Meg kell tanulnom szavakba önteni,
hogy mi az, ami emészt legbelül.
Meg kell tanulnom más szemébe nézve:
„beszéljünk: ez nem megy egyedül”.
Meg kell tanulnom még három dolgot:
a világ legnehezebb három szavát,
és gyakorolni, hogy el ne felejtsem,
perceken, órákon, napokon át.
Meg kell tanulnom: „megbocsátok”
– ezt tudni a legnagyobb vagyon.
Meg kell tanulnom: „bocsánat” – és végül:
Meg kell tanulnunk: „szeretlek nagyon”…